adatvédelmi rendelet

Kevesebb mint egy év és alkalmazandó lesz az adatvédelmi rendelet II. rész

 Az adatkezelő érintettek felé fennálló kötelezettségei 1.

2018. május 25-étől már alkalmazandó lesz Magyarországon az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelete (2016. április 27.) (azaz általános adatvédelmi rendelet; „Rendelet”). Mivel az eddigi irányelvi szintű, közösségi szabályozással ellentétben a Rendelet már közvetlenül is alkalmazandó lesz Magyarországon, részben felváltja az eddigi, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) nyújtotta szabályozást.

Mivel a Rendelet sokban átalakítja a jelenleg hazánkban alkalmazandó adatvédelmi szabályokat, cikksorozatunkban áttekintjük az általunk legfontosabbnak tartott változásokat.

A Rendelet szigorította az Infotv. által megszabott, érintettek felé fennálló adatkezelői kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek közül itt az érintett hozzáférési és adathordozhatósághoz való jogáról és azokkal kapcsolatos adatkezelői kötelezettségekről írunk. Az érintettek további jogaival és az adatkezelőnek ezekre vonatkozó kötelezettségeivel legközelebbi írásunkban foglalkozunk.

1. Az érintett hozzáférési joga

  • Az érintett az Infotv. alapján jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az adatkezelő által kezelt adatokról, valamint az azokkal kapcsolatos egyéb tényekről (pl.: az adatok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról).

Az érintett ezen tájékoztatáshoz való joga a Rendeletben is megmarad, ugyanakkor új nevet kap – ez a hozzáférési jog. Az új elnevezésen túl a jogosultság tartalma is módosul valamelyest: azon információk köre, amelyről az érintett tájékoztatást kérhet, kibővült. Így az érintett ezentúl jogosult lesz arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arról, hogy adatkezelése az adatkezelőnél egyáltalán folyamatban van-e, továbbá tájékoztatást kérhet azokról a címzettekről vagy címzettek azon kategóriáiról, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják (feltéve, hogy az adatokat nem az érintettől gyűjtötték).

  • Jelenleg az Infotv. a tájékoztatással kapcsolatban csupán annak közérthetőségét, illetve az érintett erre irányuló kérelme esetén annak írásbeliségét kívánja meg.

A Rendelet nem ennyire szűkszavú, a közérthetőség mellett feltétel a tájékoztatás tömörsége, átláthatósága, érthetősége, világossága és könnyen hozzáférhető formája is. Az információt ezentúl nemcsak az érintett kérelme esetén, hanem főszabály szerint is írásban kell megadni. Az érintett kérésére azonban szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy az érintett személyazonossága igazolásra került.

  • Az Infotv. alapján az adatkezelőnek a tájékoztatás megadására 25 nap áll rendelkezésére, ennek meghosszabbítására a jogszabály nem ad lehetőséget.

Ezzel ellentétben a Rendelet szerint az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül köteles tájékoztatni az érintettet a kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, szükség esetén ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható.

  • Az adatkezelő az érintett kérelmét abban az esetben tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani. Ez újdonság a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely ilyen lehetőséget a tájékoztatás megtagadására nem biztosít.

Mind az Infotv., mind a Rendelet alapján korlátozható az érintett hozzáférési joga akkor, ha ezen korlátozásra nemzetbiztonsági, honvédelmi, közvédelmi okból, bűncselekmény megelőzése, felderítése érdekében, az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme, polgári követelés érvényesítése, stb. érdekében van szükség. A tájékoztatásra irányuló kérelem beérkezése esetén ugyanakkor a korlátozások pontos listáját érdemes lesz áttanulmányoznia az adatkezelőnek, mert az Infotv. és a Rendelet által biztosított kivételek nem pontosan fedik egymást (így például az Infotv. megengedi a tájékoztatás megtagadását munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából, míg a Rendelet explicite csak foglalkozás körében elkövetett etikai vétségek megelőzése és kivizsgálása esetén teszi a megtagadást lehetővé).

  • Az Infotv. szerint a tájékoztatás főszabály szerint díjmentes, de csak akkor, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg, a tájékoztatás megtagadására azonban ekkor sincs lehetőség.

A tájékoztatásért főszabály szerint a Rendelet alapján sem számolható fel díj, ugyanakkor a kivételekkel kapcsolatban az Infotv-ben foglaltakhoz képest némi könnyítés és egyben szigorodás is megfigyelhető. A Rendelet alapján ugyanis abban az esetben, ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő a tájékoztatásért észszerű összegű díjat mégis felszámíthat, vagy akár meg is tagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

2. Az érintett adathordozhatósághoz való joga

  • A Rendelet a technikai fejlődést követve bevezeti a személyes adatok ingyenes hordozhatóságát és az érintett adathordozhatósághoz való jogát.

Az adathordozhatósághoz való jog azt jelenti, hogy az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, számítógéppel olvasható formátumban megkapja, és ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek anélkül továbbítsa, hogy ezt a korábbi adatkezelő akadályozná (ebben a körben a technikai feltételek függvényében akár az adatkezelők közötti közvetlen továbbítás is kérhető).

  • Az adathordozhatósági jog kizárólag abban az esetben illeti meg az érintettet, ha (i) az adatkezelés jogalapja az ő hozzájárulása volt, ha (ii) az adatkezelés azért történt, mert az olyan szerződés teljesítéséhez volt szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy mert az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez volt szükséges, illetve akkor, ha (iii) az adatkezelés automatizált módon történik.
  • Az adathordozhatósági jog nem gyakorolható minden korlát nélkül. Annak korlátját jelentik (i) mások jogai és szabadságai (azokat az adathordozhatósági jog nem érintheti hátrányosan), (ii) az, ha az adatkezelés közérdekű, (iii) és az is, ha az adatkezelés az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
  • Az adathordozhatóság fő követelményként magával vonja a technológiasemlegesség megteremtésének szükségességét is. Ennek érdekében az adatkezelőknek az adathordozhatóságot lehetővé tevő interoperábilis (azaz egymással együttműködni képes) formátumokat kell kifejleszteniük.

A fentiek alapján az adatkezelők körültekintését az érintettek tájékoztatásával és az adatok megfelelő, az adathordozhatósági jog tényleges gyakorlását lehetővé tevő tárolásával kapcsolatban csak hangsúlyozni tudjuk.

dr. Póczek Aliz

A témában írt korábbi cikkünket ITT olvashatja.