A jogszabályok a nyári szabadságolások alatt is mozgásban maradtak. A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény („Módtv.”) részeként az Országgyűlés elfogadta a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) módosítását is. A változások nem átfogó jellegűek, de nehezen átláthatóak, így a továbbiakban röviden összefoglaljuk ezeket.

A módosítások két ütemben lépnek hatályba.

A Módtv. kihirdetésének napját követő napon, 2016. június 17-én hatályba lépett változások:

˗        A felmondási tilalmak és korlátozások között mondja ki az Mt., hogy a munkáltató felmondással a munkaviszonyt a várandósság és a nő reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének (de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap) tartama alatt nem szüntetheti meg. A korábbi (2016. június 17-e előtti) szabályozás szerint e körülményekre a munkavállaló csak akkor hivatkozhatott, ha fennállásukról a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.

Az új szabályozás a fenti rendelkezést kiegészíti azzal, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló a várandósságról vagy a reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, utóbbi a felmondást (írásban) a munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül visszavonhatja. A felmondás visszavonása pusztán lehetőség a munkáltató számára, tehát nem kötelessége azt visszavonni – ebben az esetben a munkaviszony megszűnik.

E szabályt a 2016. június 17-ét követően közölt, munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell alkalmazni, és az Mt. módosítása kiterjeszti a vezető állású munkavállalókra is.

˗        A kiküldetés szabályaival kapcsolatban a jogalkotó a belföldi munkáltatók terheit növelte: a módosítást követően ugyanis köteles gondoskodni arról, hogy a munkaszerződés és egyéb okiratok, valamint a munkaidő-nyilvántartás és a munkabér kifizetésére vonatkozó iratok másolatai a munkavégzés helyén, a kiküldetés befejezését követően pedig a munkáltató székhelyén (vagy telephelyén) három évig elérhetőek legyenek.

Ha pedig a külföldi munkáltató a munkabér- és járulék-fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, és erről a belföldi munkáltató tud vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene róla, a külföldi munkáltatóval egyetemleges felelősséggel tartozik a munkabér és járulékok megfizetéséért.

A külföldi munkáltató számára is járt új kötelezettséggel a módosítás – köteles kijelölni egy olyan felelős személyt, aki kapcsolatot tart a munkaügyi hatósággal, valamint felel a belföldi munkáltató által küldött iratok átvételéért, visszaküldéséért.

A 2017. január 1-jén hatályba lépő változások

˗        A napi pihenőidővel kapcsolatos rendelkezéseket a módosítás annyiban pontosítja, hogy a legalább tizenegy óra tartamú napi pihenőidőnek két munkanap között kell eltelnie.

Érdemi változás, hogy az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy bár a minimális napi pihenőidő tartama e munkavállalók tekintetében továbbra is nyolc óra, amennyiben a munkáltató egyik nap csak ezt a nyolc óra pihenőidőt biztosítja számukra, a következő napra beosztott pihenőidőnek legalább tizennégy órának kell lennie.

Az új szabályozás a készenléti jellegű munkakör esetében a minimális nyolc óra pihenőidő helyett már legalább tizenegy óra napi pihenőidő biztosítását írja elő. E szabály alól továbbra is kivételt képez az az eset, amikor a munkavállaló a készenlét időtartama alatt nem végzett munkát, ekkor ugyanis a készenlétet követően pihenőidőt nem kell biztosítani számára.

˗        Érdekességként jelezzük, hogy változnak a csoportos létszámcsökkentés szabályai a tengeri hajó személyzetét érintően: a munkáltató előzetesen értesíteni köteles a csoportos létszámcsökkentésről annak az államnak az illetékes hatóságát, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik.

A fenti változások – mint látjuk – elsősorban a munkáltatókra rónak új kötelezettségeket, míg a munkavállalók helyzetét javítják. Ugyanakkor azt fontos megjegyezni, hogy – a témát érintő nyilatkozatokból (pl.: http://index.hu/gazdasag/allas/2016/08/08/hozzanyul_a_kiskereskedelemhez_a_kormany/) kiindulva – a változások várhatóan ezzel még nem értek véget. Ám bármelyik félre nézve is hozzanak az esetleges, új szabályok újabb kötelezettségeket, minden módosítás folyamatos figyelemmel kísérése a munkaviszony teljes tartama alatt mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak egyaránt érdeke.

dr. Póczek Aliz – dr. Tivadar Krisztián