Blog

Az általános adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén GDPR („GDPR”) 2018. május 25-étől a többi európai uniós tagállam mellett Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó lesz. A magyar törvényhozásra így az a feladat hárult, hogy a GDPR végrehajtását elősegítő jogi rendelkezéseket fogadjon el. A jelenlegi adatvédelmi törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) módosítására vonatkozó első tervezetet („Tervezet”) már nyilvánosságra hozták.

A Tervezet legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.

• Mindenekelőtt fontos, hogy a törvényhozás olyan fogalmakat, alapelveket és általános rendelkezéseket fogadjon el, amik összhangban állnak a GDPR-ban megfogalmazottakkal.

Ennek megfelelően a Tervezet például bevezeti a magyar adatvédelmi szabályozásban eddig ismeretlen biometrikus és genetikai adat fogalmakat. A Tervezet egyúttal változtat a hozzájárulás jelenlegi fogalmán is, és kimondja, hogy nemcsak az érintett valamely nyilatkozata tekinthető hozzájárulásnak, hanem bármely olyan magatartása, amely félreérthetetlenül jelzi az akaratát.

Ezzel együtt azonban a Tervezet nem ülteti át teljes egészében a GDPR-ban lefektetett adatkezelési jogalap-rendszert, az adatkezelő jogos érdeke ugyanis nem szerepel a felsorolt jogalapok között.

• A GDPR bizonyos kérdésekben megengedi a tagállamok számára, hogy megalkossák saját szabályaikat. Ezen lehetőséggel élve a Tervezet széleskörű halál utáni adatkezelési szabályokat vezet be.

A Tervezet szerint az érintett halála esetére meghatalmazhat valakit a személyes adataival kapcsolatos jogai közül az alábbiak gyakorlására: hozzáféréshez való jog, helyesbítéshez való jog, zároláshoz vagy törléshez való jog, tiltakozáshoz való jog.

Ilyen meghatalmazás hiányában az elhunyt közeli hozzátartozóit a törvény erejénél fogva megilleti a helyesbítéshez, zároláshoz, törléshez és tiltakozáshoz való jog, feltéve, hogy az adatkezelés már az érintett halálát megelőzően is jogellenes volt, vagy az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt. Ezen felül a közeli hozzátartozók jogosultak arra, hogy tájékoztatást kérjenek az adatkezelőnek az elhunyt érintett személyes adataihoz kapcsolódó cselekményeiről. A fenti jogok a közeli hozzátartozókat az érintett halálát követő öt évig illetik meg.

• A GDPR hangsúlyozza a kis- és középvállalkozások („KKV-k”) sajátos igényeit, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a GDPR adaptálásakor ezen igényekre legyenek figyelemmel. A Tervezet ugyanakkor nem él ilyen lehetőséggel, így például lehetővé teszi a KKV-kkal szemben is az akár 20.000.000,- Euró összegű közigazgatási bírság kiszabását.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény („Kkvtv.”) 12/A. §-a főszabályként rendelkezik arról, hogy amennyiben egy KKV először követ el jogsértést, a hatóságok közigazgatási bírság kiszabása helyett csak figyelmeztessék a kérdéses KKV-t. A Tervezet kifejezetten kimondja, hogy ezen rendelkezés adatvédelmi esetekben a továbbiakban nem alkalmazható.

Ezt nemcsak a KKV-k képviselői, hanem ügyvédek és számos civil szervezet is kritikával illette; még polgári kezdeményezés is indult annak érdekében, hogy a törvényhozás vizsgálja felül az adatvédelmi ügyeknek a Kkvtv. 12/A. § alkalmazása alól való kivételét.

• Az Infotv-en kívül számos olyan ágazati jogszabály létezik (pl.: egészségügyről, elektromos áramról, erdészetről szóló törvények), amelyek adatvédelmi kérdéseket érintenek – ezeket azonban a Tervezet lényegében csak annyiban módosítja, hogy az Infotv-re utaló rendelkezéseket kicseréli a GDPR-ra utalókkal.
• Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Tervezet nemcsak a GDPR-hoz való igazodást elősegítő módosításokat tartalmazza, hanem egyúttal implementálja a hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett adatkezelésekről szóló irányelvet is.

Egyelőre az Infotv. módosítását illető törvényhozási folyamat nem zárult le, a Tervezet még változhat.

A Tervezettel kapcsolatos társadalmi egyeztetésre engedélyezett határidő 2017. szeptember 8-án zárult le, az ennek során beérkezett vélemények azonban egyelőre nem nyilvánosak. A KKV-kat érintő szabályozás kritikájára tekintettel valószínűnek tűnik, hogy ezek a kritikák megjelentek a releváns véleményekben is. Remélhetőleg a törvényhozás ezekre hallgatva módosítja a Tervezetet.

dr. Póczek Aliz – dr. Tivadar Krisztián