A fogyasztóvédelmi békéltető testületi eljárás változásai 2024. január 1-től
A békéltető eljárás Fgytv. szerinti szabályozása 2024. január 1-től több vonatkozásban is módosult. Megítélésünk szerint az eredmény vegyes lett.
Közös megegyezés írásba foglalás nélkül is érvényesen létrejöhet
Közös megegyezés írásba foglalás nélkül is érvényesen létrejöhet - munkajogi eset
Rendkívüli ítélkezési szünet 2020. március 15-től – III. rész
Hétfőn megírtuk azt, hogy rendkívüli ítélkezési szünet vette kezdetét, szerdán pedig azt, hogy az OBH elnöke két határozatában konkretizálta a rendkívüli ítélkezési szünet tartalmát. Azóta értesültünk arról, hogy az egyik határozatot az OBH elnöke már másnap megváltoztatta.
Rendkívüli ítélkezési szünet 2020. március 15-től – II. rész
Az OBH elnöke két határozatában konkretizálta a 2020. március 15-én hatályba lépett rendkívüli ítélkezési szünet tartalmát.
Rendkívüli ítélkezési szünet 2020. március 15-től
A Kormány a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány terjedésének megakadályozása érdekében – rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el.
Hogyan kell(ett volna) szerződni?
Nem egyszer úgy keresnek meg ügyfelek, hogy már vitában állnak a szerződéses partnerükkel. Ilyenkor fel kell mérnem, hogy miről is állapodtak meg a felek valójában.
Nemcsak magánszemélyek, de üzleti vállalkozások esetében is gyakran kiderül, hogy a felek csak szóban egyeztettek („nem gondoltam volna…”), ami utólag megnehezíti a megállapodás tartalmának bizonyítását.
Az sem feltétlenül szerencsésebb, ha a felek maguk írták a szerződést. Az ilyen szerződéseknek tipikus hibája szokott lenni, hogy homályos, jogilag pontatlan megfogalmazásokat tartalmaznak. Előfordulnak nyilvánvalóan jogellenes kikötések is. Gyakori probléma, hogy a felek alapvető elemeket kihagynak vagy éppen több helyen, de eltérő módon szabályoznak (pl. teljesítés körülményei, fizetési feltételek, határon átnyúló tranzakcióknál irányadó jog).
Ha egy feltétel nincs már a szerződésben egyértelműen meghatározva, azt később nehéz számon kérni!
Bár költségesnek tűnhet ügyvédet igénybe venni, egy alaposan átbeszélt és megírt szerződés a későbbiekben nagyságrendekkel nagyobb károktól óvhat meg. Elkerülhető az is, hogy a jogi tapasztalat hiánya miatt bizonytalan helyzetbe ragadjunk. Ezért érdemes legkésőbb a szerződéskötéskor szakemberhez fordulni.
Dr. Tivadar Krisztián
Photo credit: pexels.com
Nemcsak magánszemélyek, de üzleti vállalkozások esetében is gyakran kiderül, hogy a felek csak szóban egyeztettek („nem gondoltam volna…”), ami utólag megnehezíti a megállapodás tartalmának bizonyítását.
Az sem feltétlenül szerencsésebb, ha a felek maguk írták a szerződést. Az ilyen szerződéseknek tipikus hibája szokott lenni, hogy homályos, jogilag pontatlan megfogalmazásokat tartalmaznak. Előfordulnak nyilvánvalóan jogellenes kikötések is. Gyakori probléma, hogy a felek alapvető elemeket kihagynak vagy éppen több helyen, de eltérő módon szabályoznak (pl. teljesítés körülményei, fizetési feltételek, határon átnyúló tranzakcióknál irányadó jog).
Ha egy feltétel nincs már a szerződésben egyértelműen meghatározva, azt később nehéz számon kérni!
Bár költségesnek tűnhet ügyvédet igénybe venni, egy alaposan átbeszélt és megírt szerződés a későbbiekben nagyságrendekkel nagyobb károktól óvhat meg. Elkerülhető az is, hogy a jogi tapasztalat hiánya miatt bizonytalan helyzetbe ragadjunk. Ezért érdemes legkésőbb a szerződéskötéskor szakemberhez fordulni.
Dr. Tivadar Krisztián
Photo credit: pexels.com
Ragadozó a vegetáriánus piacon? Know-how bitorlási esettanulmány
A közel tíz éve folyó, szövevényes perben először 2014-ben állapította meg a bíróság a húspótló gabonatermékekre vonatkozó know-how-hoz fűződő jogok megsértését, az ügy azonban csak 2019. végén, a Kúria felülvizsgálati határozatával ért véget.
A felperes társaság lényegében az egyik tagja által létrehozott – gabonából készített magas fehérjetartalmú hússzerű anyag előállítására és az ebből előállított készítmények gyártására vonatkozó – know-how (mostani hivatalos nevén: védett ismeret) hasznosítására jött létre.
A felperes és az I. r. alpereshez kapcsolódó személyek közösen megalapították a II. r. alperest, amelynek a felperes a know-how hasznosítására 2006-ban, hasznosítási szerződés keretében engedélyt adott.
A „Búzahús burger”, „Búzaburger”, „Gasztroburger”, „Rudli”, „Standard”, „Snack”, „Csemege”, „Paprikás-Tönkölyös”, „Tavaszi szendvicsfeltét”, „Lecsós”, „Tönkölyös”, valamint „Szezámos pástétom” fantázianevű termékeket több évig a felperes „Búzahús” védjegye alatt forgalmazták.
A kérdéses termékeket – a II. r. alperes alvállalkozójaként – bérgyártásban az I. r. alperes állította elő. A gyártáshoz szükséges gépeket a felperes választotta ki, továbbá az I. r. alperes munkatársait is a felperes egyik tagja tanította be a gyártási technológiára, és a szükséges dokumentáció kidolgozásában is ő működött közre, hiszen az I. r. alperesnél senki nem rendelkezett ilyen jellegű ismeretekkel.
Az I. r. alperes 2006. decemberében közvetlen irányítást biztosító, 96,6%-os befolyást szerzett a II. r. alperesben, a felperes pedig kiszorult a cégből.
A II. r. alperes a felperessel kötött szerződést 2008. végén – a saját felszámolásának megindulására hivatkozva – felmondta. A II. r. alperes ezt követően vitatni kezdte azt, hogy létrejött szerződése a felperessel, illetve azt állította, hogy receptúrát, technológiai leírást, stb. nem kapott. Egyúttal kérés ellenére sem adta át a felperesnek a kérdéses termékekre vonatkozó gyártmánylapokat.
Ezzel párhuzamosan az I. r. alperes 2009. elejétől változatlanul gyártotta a know-how által érintett termékeket úgy, hogy arra engedélyt nem kért, a know-how hasznosításáért pedig nem fizetett díjat. A termékek „Gabonahús” megjelölés alatt, de azonos kiszereléssel, formátummal, ízekben kerültek forgalomba.
Az ügyben született döntések lényege: a bíróság az I. r. alperest arra kötelezte, hogy hagyja abba a jogsértést (és eltiltotta a további jogsértéstől), hogy semmisítse meg a jogsértő termékeket, illetve hogy fizessen kártérítést.
Bár az I. r. alperes azt állította, hogy 2011-től már a know-how-tól függetlenül gyártott volna húsmentes termékeket, az ügy lezárultáig ennek bizonyítására kísérletet sem tett. A kérdés így számunkra az: vajon az ügy befejezését követően változtat-e termékei összetételén az I. r. alperes?
Dr. Tivadar Krisztián
Photo credit: pixabay.com
A felperes társaság lényegében az egyik tagja által létrehozott – gabonából készített magas fehérjetartalmú hússzerű anyag előállítására és az ebből előállított készítmények gyártására vonatkozó – know-how (mostani hivatalos nevén: védett ismeret) hasznosítására jött létre.
A felperes és az I. r. alpereshez kapcsolódó személyek közösen megalapították a II. r. alperest, amelynek a felperes a know-how hasznosítására 2006-ban, hasznosítási szerződés keretében engedélyt adott.
A „Búzahús burger”, „Búzaburger”, „Gasztroburger”, „Rudli”, „Standard”, „Snack”, „Csemege”, „Paprikás-Tönkölyös”, „Tavaszi szendvicsfeltét”, „Lecsós”, „Tönkölyös”, valamint „Szezámos pástétom” fantázianevű termékeket több évig a felperes „Búzahús” védjegye alatt forgalmazták.
A kérdéses termékeket – a II. r. alperes alvállalkozójaként – bérgyártásban az I. r. alperes állította elő. A gyártáshoz szükséges gépeket a felperes választotta ki, továbbá az I. r. alperes munkatársait is a felperes egyik tagja tanította be a gyártási technológiára, és a szükséges dokumentáció kidolgozásában is ő működött közre, hiszen az I. r. alperesnél senki nem rendelkezett ilyen jellegű ismeretekkel.
Az I. r. alperes 2006. decemberében közvetlen irányítást biztosító, 96,6%-os befolyást szerzett a II. r. alperesben, a felperes pedig kiszorult a cégből.
A II. r. alperes a felperessel kötött szerződést 2008. végén – a saját felszámolásának megindulására hivatkozva – felmondta. A II. r. alperes ezt követően vitatni kezdte azt, hogy létrejött szerződése a felperessel, illetve azt állította, hogy receptúrát, technológiai leírást, stb. nem kapott. Egyúttal kérés ellenére sem adta át a felperesnek a kérdéses termékekre vonatkozó gyártmánylapokat.
Ezzel párhuzamosan az I. r. alperes 2009. elejétől változatlanul gyártotta a know-how által érintett termékeket úgy, hogy arra engedélyt nem kért, a know-how hasznosításáért pedig nem fizetett díjat. A termékek „Gabonahús” megjelölés alatt, de azonos kiszereléssel, formátummal, ízekben kerültek forgalomba.
Az ügyben született döntések lényege: a bíróság az I. r. alperest arra kötelezte, hogy hagyja abba a jogsértést (és eltiltotta a további jogsértéstől), hogy semmisítse meg a jogsértő termékeket, illetve hogy fizessen kártérítést.
Bár az I. r. alperes azt állította, hogy 2011-től már a know-how-tól függetlenül gyártott volna húsmentes termékeket, az ügy lezárultáig ennek bizonyítására kísérletet sem tett. A kérdés így számunkra az: vajon az ügy befejezését követően változtat-e termékei összetételén az I. r. alperes?
Dr. Tivadar Krisztián
Photo credit: pixabay.com
Mediáció az Üttv. szerint – gyermekbetegség?
A mediáció általános alapelveitől és szabályaitól nem feltétlenül előnyére tér el az ügyfél és az ügyvédi tevékenység gyakorlója közötti, megbízási jogviszonnyal kapcsolatos vita rendezésére vonatkozó közvetítői eljárások szabályozása. Öt probléma, öt megoldási javaslat (az Ügyvédek Lapja 2019. szeptember-októberi számában megjelent cikkünk alapján).
2018. nyarán is lesz törvénykezési szünet
Július 15-étől - a Bíróságok Napjától – augusztus 20-ig idén is törvénykezési szünet lesz a bíróságokon. A szünet a peres feleknek nem csak pihenést, de intenzív munkát is hozhat.
Változott a szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárásjog
Egy ún. salátatörvény egyebek mellett a szellemi alkotásokra vonatkozó egyes eljárásjogi szabályokat is megváltoztatta 2018. január 1-től. A változások alapvetően technikai jellegűek, de lehet találni tartalmi változásokat, érdekes kivételeket.
