Blog

Új panasztörvényt fogadott el az Országgyűlés 2023. május végén. E törvény alapján az ott meghatározott foglalkoztatók legkésőbb 2023. július 24-éig (kivételes esetekben későbbi időpontig) kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni vagy ún. bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet megbízni. A visszaélés-bejelentés alapjait foglaljuk össze röviden, a teljesség igénye nélkül.

2023. július 24-én lép hatályba a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Panasztörvény”), amely a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényt váltja fel.

1. Kik kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?

Belső visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni az a foglalkoztató, amely:

(i) legalább 50 személyt bármilyen foglalkoztatásra irányuló jogviszony – tehát nemcsak munkaviszony – keretében foglalkoztat;

(ii) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik;

(iii) Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytat;

(iv) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló 376/2014/EU rendelet[1] hatálya alá tartozik; illetve amely

(v) Magyarország területén tartózkodó magyar és[2] nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítményt üzemeltet.

A kötelezettek közé tartoznak az állami szervek, helyi önkormányzatok, az általuk irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, illetve a tulajdonukban vagy tulajdonosi joggyakorlásuk alatt álló szervezetek, gazdasági társaságok is, amelyekre a Panasztörvény speciális szabályokat is meghatároz. Ugyanakkor nem köteles ilyen rendszert létrehozni:

• a 10.000 főnél kevesebb lakosú települések helyi önkormányzata, illetve
• az 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztató helyi önkormányzat, állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy az állami szerv, helyi önkormányzat, az általuk irányított vagy felügyelt költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságok.

A Panasztörvény egyébként megengedi, hogy olyan foglalkoztatók is létrehozzanak belső visszaélés-bejelentési rendszert, akiknek egyébként nem lenne kötelező. Ugyanakkor a foglalkoztatók egyéb adminisztratív terheire is tekintettel ezen a fronton nem számítunk jelentős rohamra.

2. Meddig kell biztosítani a megfelelést?

A fenti kötelezettséget a Panasztörvény hatályba lépésének napjáig kell teljesíteni.

Ez alól kivételt képeznek azok a foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatnak, nekik elegendő 2023. december 17. napjától biztosítani a megfelelést. A kivétel kivételeként a fenti 1.(ii)-(v) pontban jelzett foglalkoztatókra ez a kedvezményes határidő nem vonatkozik.

További kivételként a helyi önkormányzatra, helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetre, gazdasági társaságra 2025. január 1-i megfelelési határidő vonatkozik.

3. Ki működteti a visszaélés-bejelentési rendszert?

A foglalkoztató belső visszaélés-bejelentési rendszerét alapvetően egy, a foglalkoztatónál erre a célra kijelölt, „pártatlan” személy vagy szervezeti egység működtetheti. A legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatók a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.

A Panasztörvény továbbá lehetőséget ad e rendszer működtetésének kiszervezésére is.

• Egyrészt a foglalkoztatók[3] – az állami szerv, helyi önkormányzat, az általuk irányított vagy felügyelt költségvetési szerv, illetve a tulajdonukban vagy tulajdonosi joggyakorlásuk alatt álló szervezet, gazdasági társaság kivételével – a visszaélések bejelentése, valamint a tevékenységükkel összefüggő egyes más bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvédet bízhatnak meg. Az ilyen feladatot ellátó ügyvéd az ún. bejelentővédelmi ügyvéd.
• Másrészt a foglalkoztató a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével, illetve a bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel más külső szervezet is megbízhat (amire a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat kell alkalmazni).

4. Hogyan működik a visszaélés-bejelentés?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer a jogellenes vagy feltételezetten jogellenes cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ bejelentésére szolgál.

A lehetséges bejelentők köre tág. Bejelentést tehetnek például az adott foglalkoztató által foglalkoztatottak, gyakornokok és önkéntesek, a foglalkoztató tulajdonosai, ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személyek, a foglakoztatóval szerződésben álló egyéni vállalkozók, illetve szerződéses partnerek foglalkoztatottjainak felügyelete és irányítása alatt álló személyek, Egyes esetekben az ilyen jogviszonyok létesítésére irányuló eljárás ideje alatt, illetve megszűnése után is tehető bejelentés.

A bejelentő írásban vagy szóban tehet bejelentést. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője köteles előbbi esetben a bejelentés megtételéről visszaigazolást küldeni, utóbbi esetben a bejelentést– teljesen és pontosan – rögzíteni, illetve egyes kérdésekben tájékoztatni a bejelentőt.

A rendszer működtetője a bejelentésben foglaltakat a lehető leghamarabb, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kivizsgálni. Ez a határidő összesen legfeljebb a 3 hónapra meghosszabbítható.

A rendszer működtetője szükség szerint kapcsolatot tart a bejelentővel, továbbá tájékoztatja például a bejelentés kivizsgálásáról, annak mellőzéséről vagy eredményéről. Az eljárás során a rendszer működtetője a bejelentő adatait bizalmasan köteles kezelni és speciális adatvédelmi szabályokat is be kell tartania.

Ezzel párhuzamosan a bejelentésben érintett személyt is megfelelően tájékoztatni kell a vizsgálat megkezdésekor (kivéve, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását), továbbá biztosítani kell, hogy az álláspontját jogi képviselő igénybevételével is kifejtse és bizonyítsa.

5. A bejelentők védelme

A Panasztörvény erős védelmet biztosít a jogszerű bejelentést tevőknek. Így különösen:

• jogellenesnek minősül minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amit a bejelentés jogszerű megtétele miatt, a bejelentő és a foglalkoztató közötti jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg – még akkor is, ha az intézkedés egyébként jogszerű lenne. Ilyen intézkedés lehet például a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás, a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása, de akár az olyan – hivatalos intézkedésnek nem tekinthető – következmények is, mint a zaklatás, kiközösítés vagy a hátrányos megkülönböztetés;
• az eljáró hatóság, bíróság előtt a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal került sor, nem pedig a bejelentés jogszerű megtétele miatt;
• enyhébb megítélés alá esik a bejelentés egyebek mellett a védett titok nyilvánosságra hozatala, illetve a bejelentésben szereplő információk megszerzése tekintetében.

A jogszerű bejelentést tevő bejelentőre vonatkozó védelemben részesül az is, aki a részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során, illetve aki vele kapcsolatban áll (pl.: a bejelentő munkatársa vagy családtagja) és akit a hátrányos intézkedés érhet.

Dr. Tivadar Krisztián

Photo credit: pexels.com

Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatás céljából készült, nem minősül jogi tanácsadásnak, nem használható jogi szakvéleményként vagy állásfoglalásként. Bár mindent megteszünk a pontos, naprakész tájékoztatás érdekében, a cikkben szereplő információk teljessége, pontossága vagy naprakészsége vonatkozásában a jogszabályi környezet és joggyakorlat esetleges változására is tekintettel felelősséget nem vállalunk. Az itt közölt információk nem hoznak létre ügyfél-ügyvéd viszonyt a honlaplátogató-olvasó és a Tivadar Ügyvédi Iroda között. Amennyiben konkrét ügyben szeretné a segítségünket kérni, a lenti elérhetőségeken keresztül állunk szíves rendelkezésére.

 

[1] A teljes és pontos név: „a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”.

[2] Ezt az „és”-t itt feltehetőleg „vagy”-ként kell majd alkalmazni (viszonylag szűk kör üzemeltethet egyszerre többféle lobogó alatti úszó létesítményeket).

[3] A Panasztörvény itt jogi személyekre utal, de feltételezzük, hogy nem kívánta kizárni ebből a lehetőségből a nem jogi személy szervezeteket és a természetes személyeket sem (utóbbiak a gyakorlatban feltehetőleg nem esnének az 1. pontban meghatározott kötelezetti körbe).