Blog

Bár a hírekben főleg azzal találkoztunk, hogy 2024. január 1-től a békéltető testület a vállalkozásokkal szemben esetenként önkéntes alávetés hiányában is kötelező határozatot hozhat, a békéltető eljárás Fgytv.[1] szerinti szabályozása több vonatkozásban is módosult.[2] Megítélésünk szerint az eredmény vegyes lett.

1. Nem minősül fogyasztónak a mikro-, kis-, illetve középvállalkozás.

Ez azt jelenti, hogy az ilyen vállalkozások mostantól nem fordulhatnak a békéltető testülethez akkor, ha a nekik szolgáltató más vállalkozással szembeni nézeteltérésük egyébként fogyasztói jogvitának minősülne.

Más jogi személyek (pl. civil szervezetek, társasházak) békéltető testülethez fordulási jogát a változás nem érinti.

2. Minőségi garanciát jelenthet a feleknek, hogy a békéltető testület elnöke és tagja kötelesek visszatérően képzésen részt venni, továbbá – főszabályként a jogviszonyuk kezdő időpontjától számított egy éven belül – békéltető testületi alapvizsgát tenni.

Annak a békéltető testületi tagnak, aki az alapvizsgát határidőn belül nem teszi le, megszűnik a megbízatása. A továbbképzésen történő részvétel hiányának következményeiről az Fgytv. nem szól.

3. Úgy tűnik, hogy csökkent a békéltető testületek száma.

A békéltető testületek illetékességi területe ugyanis korábban az adott testületet működtető kamara szerinti vármegyére (fővárosra) terjedt ki.

Mostantól viszont csak 8 békéltető testület lesz az országban: a Budapesti és a Pest Vármegyei Békéltető Testület a nevében meghatározott területen lesz illetékes (mindkettő budapesti székhellyel), míg további 6 békéltető testület illetékessége 3-3 vármegyére fog kiterjedni. Így például a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület székhelye Debrecenben van, az illetékességi területe pedig Hajdú-Bihar vármegye mellett Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére is kiterjed.

4. Talán az előző változást kompenzálhatja az a módosítás, hogy a békéltető testület – a fogyasztó kérelmére és szükség szerint – az illetékességi területén található megyei jogú városokban heti egy alkalommal személyes meghallgatást biztosíthat a fogyasztók részére. Az előző példát folytatva: a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület meghallgatást biztosíthat Szolnokon.

Azt nem tudjuk megjósolni, hogy ez a szabály a gyakorlatban pontosan milyen módon fog megvalósulni. Ugyanakkor feltételezzük, hogy körülményesebb lesz a fogyasztók meghallgatáshoz jutása, mint ha minden megyei jogú városban rendszeresen elérhető és feltételekhez nem kötött ügyfélfogadás lenne.

5. A felek immár nem kérhetik, hogy a békéltető testület háromtagú tanácsban járjon el.[3]

Fő szabály szerint a békéltető testület tagja egyedül jár el.[4] Immáron egyedüli kivétel, hogy a testület elnöke változatlanul dönthet úgy, hogy a békéltető testület háromtagú tanácsban járjon el – feltéve, hogy szerinte ezt a fogyasztói jogvita bonyolultsága indokolja.

6. A békéltető testület a felek meghallgatását fő szabályként személyes jelenlét nélkül, online tartja meg.

A fenti szabály alóli kivételként a fogyasztó kérheti, hogy a békéltető testület tartson személyes meghallgatást. A vállalkozásokra ez a kivétel nem vonatkozik.

Az online meghallgatáson a vállalkozásnak – az egyezség létrehozására feljogosított képviselője útján – kötelező online részt vennie. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, a vállalkozás köteles részt venni a meghallgatáson, ugyanakkor választhat, hogy ezt személyesen vagy online formában teszi.

A fenti módosítás álláspontunk szerint egyértelműen az online vitarendezés irányába tereli a fogyasztókat. Kérdéses ugyanis, hogy adott békéltető testület székhelyén kívül élő fogyasztók mennyiben veszik majd igénybe ezt a lehetőséget. A 3. pontban írt példánál maradva: Jászapátiból Szolnokig (a megyeszékhelyig) autóval eljutni kb. 50 perc, Debrecenbe (a szomszédos megyeszékhelyre) viszont már kb. 100 perc.[5] Tömegközlekedéssel feltehetőleg még időigényesebb és körülményesebb ugyanezeket a távokat megtenni.

7. Ha a felek nem kötnek egyezséget, a békéltető testület immár akkor is hozhat adott vállalkozással szemben kötelezést tartalmazó határozatot, ha a vállalkozás nem tett alávetési nyilatkozatot, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200.000,- forintot.

Ez nyilvánvalóan a fogyasztóknak kedvező változás, mivel – az Fgytv-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a fenti körben nem a vállalkozás döntésétől függ, hogy a békéltető testület határozatának megfelelően jár el vagy azt csak ajánlásnak tekinti-e.

8. Kötelezést tartalmazó határozat esetén eddig a teljes eljárási költséget az a fél viselte, akinek a terhére a testület az ügyet eldöntötte.

Mostantól viszont a fogyasztó kérelmének elutasítása esetén a felek a saját költségüket viselik (tehát a fogyasztó nem köteles megfizetni a vállalkozás költségeit). A vállalkozás veresége esetén változatlanul a vállalkozás viseli a teljes költséget.

9. A fogyasztó a testület által jóváhagyott egyezség, a kötelezés, illetve az ajánlás vállalkozás általi követésének elmaradásáról az azokban foglalt határidő lejártát követő 15 napon belül köteles értesíteni a békéltető testületet. A vállalkozás pedig ugyanezek teljesítéséről köteles értesíteni a békéltető testületet azonos határidőn belül.

Az Fgytv. módosítása alapján a fogyasztóvédelmi hatóság a fenti tájékoztatási kötelezettség megsértéséért csak a vállalkozást bírságolhatja. Nincs kifejezett szabály arra, hogy a fogyasztó elveszti-e a teljesítés követéséhez fűződő jogát akkor, ha a fenti határidőt elmulasztja. Ugyanakkor a fogyasztónak érdekében áll a vállalkozás teljesítésének figyelemmel kísérése.

Dr. Tivadar Krisztián

Photo credit: pexels.com

Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatás céljából készült, nem minősül jogi tanácsadásnak, nem használható jogi szakvéleményként vagy állásfoglalásként. Bár mindent megteszünk a pontos, naprakész tájékoztatás érdekében, a cikkben szereplő információk teljessége, pontossága vagy naprakészsége vonatkozásában a jogszabályi környezet és joggyakorlat esetleges változására is tekintettel felelősséget nem vállalunk. Az itt közölt információk nem hoznak létre ügyfél-ügyvéd viszonyt a honlaplátogató-olvasó és a Tivadar Ügyvédi Iroda között. Amennyiben konkrét ügyben szeretné a segítségünket kérni, a lenti elérhetőségeken keresztül állunk szíves rendelkezésére.

 

[1] A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

[2] Jelen írás nem terjed ki minden aktuális változásra, illetve egyébként sem teljes körű.

[3] Értelemszerűen törölték az ilyen kérelemre vonatkozó határidőt.

[4] 2024. januárjától kizárólag jogi felsőfokú végzettséggel válhat valaki testületi taggá, a közgazdasági végzettség mostantól nem megfelelő.

[5] A becslésünk a Google Maps-ből a cikk írásakor kinyert adatok alapján készült.