Blog

Mi a teendő, ha egy itthon már bevezetett márka kinőtte a nemzeti piacot, vagy ha a jogosultja már eleve nemzetközi védjegyoltalmat kíván szerezni? Hogy viszonyulnak ezek a védjegyek az Európai Uniós védjegyekhez?

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos, szerintünk leglényegesebb tudnivalókat.

1. A nemzetközi védjegybejelentési rendszer (az ún. Madridi Rendszer)

A nemzetközi védjegyek lajstromozására alapvetően két egyezmény szolgál: (i) a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó 1891. évi Madridi Megállapodás („Megállapodás”) és (ii) a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Madridi Jegyzőkönyv („Jegyzőkönyv”). Magyarország mindkét egyezményben részes fél.

A Megállapodás és a Jegyzőkönyv 2015-ig egymással párhuzamosan létezett. Ha egy szerződő fél a Megállapodásnak és a Jegyzőkönyvnek is részese volt, minden esetben a Megállapodást kellett alkalmazni. Ha mindkét fél mindkét egyezményben részes volt, akkor is kizárólag a Megállapodást lehetett alkalmazni. Ha pedig egyik fél a Megállapodásban, a másik a Jegyzőkönyvben volt részes, nem álltak kapcsolatban. Az alkalmazandó egyezmény tehát így kellett kiválasztani:

	Egyik fél tag a Megállapodásban	Egyik fél tag a Jegyzőkönyvben	Egyik fél tag mindkét egyezményben
Másik fél tag a Megállapodásban	Megállapodás	Nincs kapcsolat	Megállapodás
Másik fél tag a Jegyzőkönyvben	Nincs kapcsolat	Jegyzőkönyv	Jegyzőkönyv
Másik fél tag mindkét egyezményben	Megállapodás	Jegyzőkönyv	Megállapodás

2015-ben azonban a Megállapodás – bár hatályban maradt – gyakorlatilag elvesztette a jelentőségét.[1] Immár valamennyi nemzetközi védjegybejelentésre a Jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazandók.

A fenti -immár jelképessé vált – párhuzamosságon túl a két egyezménynek közös végrehajtási szabályzata van, amely alapján közös szerv, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének[2] Nemzetközi Irodája („Nemzetközi Iroda”) adminisztrálja a nemzetközi védjegyekkel és bejelentésekkel kapcsolatos ügyeket.

2. A nemzetközi védjegybejelentés lajstromozása

A kérelmet a származási ország hivatala „előszűri” és csak megfelelőség esetén továbbítja a Nemzetközi Irodának. A Nemzetközi Iroda – alaki vizsgálat és az árujegyzék ellenőrzése függvényében – lajstromozza nemzetközi védjegyként.

Nemzetközi védjegybejelentést a Megállapodás alapján csak akkor lehetett tenni, ha már van nemzeti védjegyünk. A Jegyzőkönyv alapján viszont már akkor is lehet nemzetközi bejelentéssel élni, ha adott megjelölés nemzeti lajstromozása még folyamatban van.

A Megállapodás és a Jegyzőkönyv alapján is kizárólag a származási ország hivatala útján lehet nemzetközi védjegybejelentést benyújtani. A nem a megfelelő származási országban, vagy közvetlenül a Nemzetközi Irodához benyújtott kérelmeket a Nemzetközi Iroda elutasítja.

A nemzetközi védjegybejelentésért eljárási díjakat kell fizetni. Egyrészt a származási ország hivatala a kérelem továbbításáért díjra jogosult[3]. Másrészt a Nemzetközi Irodának is díjat kell fizetnünk. Utóbbi díj több tételből áll össze (pl.: a lajstromozni kívánt megjelölés jellegétől függő alapdíj, kiegészítő díjak a megjelölt áruosztályok és országok száma alapján).[4]

A védjegybejelentéssel szemben a részes államok a Megállapodás alapján az értesítésüktől számított 12 hónapon belül, míg a Jegyzőkönyv alapján akár másfélszer ennyi időn belül is emelhetnek kifogást.[5]

3. Az oltalom terjedelme

Lajstromozás esetén a védjegy a megjelölt országokban ugyanolyan oltalomban részesül, mint a nemzeti védjegyek.

A Jegyzőkönyv alapján a származási országban még lajstromozás alatt állóként bejelentett megjelölést a megjelölt országokban nemzeti védjegybejelentésként kell kezelni. Ez az ideiglenes oltalom a származási országban történő lajstromozással emelkedik a nemzetközi lajstromozás szintjére.

4. A lajstromozás utáni teendők, lehetőségek

A nemzeti védjegyekhez hasonlóan a nemzetközi védjegyek oltalma is 10 éves periódusokra megújítható.

Lehetőség van utólagos módosításra is. Így például a nemzetközi védjegy utólagos területi kiterjesztésére van mód (egy vagy akár több tagállam tekintetében). Nem lehet ugyanakkor a lajstromozott megjelölést módosítani vagy az árujegyzéket kiterjeszteni.

A megújítás, módosítás esetén is meg kell fizetni a vonatkozó kérelemnek a származási országból a Nemzetközi Irodához történő továbbításának díját és a Nemzetközi Iroda vonatkozó díjait.

A nemzetközi védjegy megszűnése esetén lehetőség van annak nemzeti védjeggyé történő átalakítására.

5. A nemzetközi védjegyek és az Európai Uniós védjegyek közötti kapcsolat

Mindkét védjegyrendszer előnye a nemzeti védjegybejelentésekhez képest, hogy egy eljárásban, egyszeri díjfizetéssel több – az adott rendszer által lefedett országok körére – igényelhető védjegyoltalom.

A két rendszer területi szempontból átfedésben lehet egymással. A nemzetközi védjegy lajstromozása iránti kérelem akár az EU-t, akár annak egyes tagállamait megjelölheti, de lehetséges az is, hogy kizárólag az EU-n kívüli országokra vonatkozzon. Az Európai Uniós védjegyoltalom kizárólag egységesen, az EU valamennyi tagállama tekintetében igényelhető.

Ennek egyebek mellett az eljárási díjak mértéke szempontjából van jelentősége. A védjegy igénylőjének azt célszerű mérlegelnie, hogy az egyik, a másik rendszer használata, vagy esetleg azok kombinációja optimális-e az általa lefedni kívánt országokban történő oltalomszerzéshez.

Dr. Tivadar Krisztián

Photo credit: pexels.com

 

Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatás céljából készült, nem minősül jogi tanácsadásnak, nem használható jogi szakvéleményként vagy állásfoglalásként. Bár mindent megteszünk a pontos, naprakész tájékoztatás érdekében, a cikkben szereplő információk teljessége, pontossága vagy naprakészsége vonatkozásában a jogszabályi környezet és joggyakorlat esetleges változására is tekintettel felelősséget nem vállalunk. Az itt közölt információk nem hoznak létre ügyfél-ügyvéd viszonyt a honlaplátogató-olvasó és a Tivadar Ügyvédi Iroda között. Amennyiben konkrét ügyben szeretné a segítségünket kérni, a lenti elérhetőségeken keresztül állunk szíves rendelkezésére.

 

[1] https://www.sztnh.gov.hu/hu/a-madridi-megallapodas-es-a-madridi-jegyzokonyv

[2] World Intellectual Property Organisation (WIPO)

[3] Jelenleg Magyarországon ez a díj: 10.700,- Ft.

[4] https://www.wipo.int/madrid/en/fees/sched.html

[5] A részletekről ld. a Jegyzőkönyv 5. Cikkét – https://www.wipo.int/wipolex/en/text/283484