Rendkívüli ítélkezési szünet 2020. március 15-től – II. rész

Hétfőn megírtuk, hogy rendkívüli ítélkezési szünet vette kezdetét, de még nem látható, hogy ez pontosan mivel jár. Az OBH elnöke két határozatában konkretizálta a rendkívüli ítélkezési szünet tartalmát. Összefoglaltuk a polgári ügyekben érdekelt feleket leginkább érintő rendelkezéseinek lényegét.

  1. Az OBHE 35.SZ/2020. (III.15) határozat
  • Az ítélkezési szünet alatt polgári perekben nem tartanak előkészítő ülést, tárgyalást és nyilvános ülést. A személyes jelenlétet igénylő egyéb cselekményekre alapvetően távmeghallgatás útján kerülhet sor. Ha ez nem lehetséges, akkor a szokásostól eltérő, biztonsági tárgyalási protokollt kell alkalmazni.
  • Csak jelentősen leszűkített személyi kör léphet be a bíróságokra.
  • A személyes ügyfélfogadás szünetel, tanácsadás csak telefonon vagy e-mailben kapható.
  1. Az OBHE 37.SZ/2020. (III.17) határozat
  • A határidők számítása alapvetően a rendes ítélkezési szünetre irányadó szabályok szerint alakul.
  • Ahol tárgyalás kitűzésének lenne helye, vagy éppen már ki van tűzve tárgyalás, az eljárás félbeszakadására kerülhet sor.
  • Ugyanakkor a bíróság a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama alatt is köteles ellátni perrel kapcsolatos feladatait (így különösen: keresetlevél visszautasítása vagy közlése, hiánypótlásra felhívás, ideiglenes intézkedés elrendelése, végrehajtás felfüggesztéséről döntés).
  • Egyes feladatokat a bíróságon kívüli munkavégzés keretében is elláthatnak a bírók (pl. irattanulmányozás, meghozott határozatok írásba foglalása, másodfokon akár a fellebbezést elbíráló határozat meghozatala is).
  • Bíróságon ellátandó feladatok különösen a perindítást megelőző ideiglenes intézkedés elrendelése, végrehajtási perek, illetve egyes gondnoksági perek intézése.

Dr. Tivadar Krisztián

Photo credit: pixabay.com