A különélő szülők és az adatvédelem
A különvált szülők közti elmérgesedett viszonynak adatvédelmi vonatkozásai is lehetnek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”) egy 2018-as állásfoglalásában egy háziorvos adatkezelésével összefüggésben, egy 2020 májusában közzétett állásfoglalásában pedig egy iskola adatkezelésével kapcsolatban foglalkozott a szülői felügyeleti jogot nem gyakorló szülő adatvédelmi jogaival.
Cikkünkben a két állásfoglalás alapján összefoglaljuk a témával kapcsolatban általunk legfontosabbnak tartott tudnivalókat.
- A szülői felügyeleti jog
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) alapján a szülők főszabály szerint közösen gyakorolják a közös gyermek feletti szülői felügyeletet.
Ugyanakkor a szülők megállapodása, illetve a bíróság határozata alapján lehetőség van olyan megoldásra, amely szerint kizárólag az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. A másik szülőnek ebben az esetben csak a gyermek sorsát érintő „lényeges kérdésekben” van a szülői felügyelet gyakorlójával közös döntési joga. Ilyen lényeges kérdés a Ptk. szerint „a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása”.
- A gyermeket érintettként megillető jogok gyakorlása
A gyermeket, ugyanúgy, mint bármely más érintettet, megilletik a GDPR szerinti jogok, így többek között az, hogy az adatkezelőtől a rá vonatkozó adatkezelésről tájékoztatást kérjen, a róla kezelt adatokhoz hozzáférjen, a GDPR-ban meghatározott esetekben ezen adatok törlését kérje.
Mind a Ptk-ból, mind a GDPR-ból az következik, hogy a kiskorú gyermek nevében az érintetti jogokat a gyermek helyett a törvényes képviselője gyakorolhatja (ezeket 14 éves kor felett a törvényes képviselő mellett a gyermek maga is gyakorolhatja). A törvényes képviselő alapvetően a szülői felügyeletet gyakorló szülő.
Mi a helyzet azonban a szülői felügyeletet nem gyakorló, különélő szülővel? Ő az előző pontban tárgyaltak alapján kizárólag a lényeges kérdések tekintetében gyakorolhatja a gyermeket megillető érintetti jogokat. A NAIH állásfoglalásaival érintett mindkét ügynek a tárgya az érintetti jogok közül a hozzáférési jog volt – a különélő szülő az adatkezelőtől (háziorvos, iskola) az általa kezelt személyes adat kiadását kérte. Annak megítélése tehát, hogy ez az adatigénylés mennyiben teljesíthető, azon múlik, hogy az igényelt adat a lényeges kérdések körébe tartozik-e.
A Ptk. alapján nem minősül lényeges kérdésnek a gyermek egészségi állapota. Ennek megfelelően a háziorvostól az általa kezelt egészségügyi adatok kiadását a különélő szülő nem kérheti. Ezzel szemben az iskola, életpálya megválasztása a lényeges kérdések közé tartozik, így a gyermek iskolája által kezelt adatok kiadása a különélő szülő részére nem kizárt. Megítélésünk szerint az iskola esetről esetre köteles mérlegelni, hogy vajon a kérelmezett adat bevonható-e az iskola, életpálya megválasztásának kérdésköre alá. Feltételezzük, hogy a gyermek osztályzatai például ide tartozhatnak, de az, hogy a gyermek igénybe veszi-e az iskolai étkeztetést, valószínűleg nem.
- Az adatkezelő felelőssége szülői megkeresések esetén
A különélő szülőktől érkező kérelmek esetén a gyakorlatban problémát okozhat, hogy az adatkezelő nem feltétlenül rendelkezik információval arról, hogy az adott szülő jogosult-e a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, ugyanis ezzel kapcsolatban semmilyen központi nyilvántartás nem létezik.
A NAIH megállapítása szerint, amíg ennek ellenkezőjéről a szülői felügyeleti jog gyakorlója nem nyilatkozik, az adatkezelő alappal vélelmezheti, hogy a Ptk-ban rögzített főszabálynak megfelelően a szülők a felügyeleti jogot közös gyakorolják.
- A szülői együttműködés fontossága
A Ptk. kimondja, hogy a „szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia”.
A NAIH mindkét állásfoglalásában felhívja a figyelmet a különvált szülők fentiek szerinti együttműködési kötelezettségére. Álláspontja szerint a felelős szülői magatartásnak része az is, hogy a szülők ne a gyermekük iskoláját, háziorvosát, mint adatkezelőket, használják fel az egymás elleni vitájukban. Ehelyett a különélő szülő először a szülői felügyelet gyakorlójától köteles felvilágosítást kérni, a szülői felügyelet gyakorlója pedig az együttműködési kötelezettségének eleget téve maga kell, hogy tájékoztatást nyújtson a különélő szülőnek. Mindezzel elkerülhető a 3. pontban jelzett probléma is.
Bár ez már nem adatvédelmi kérdés, a NAIH legutóbbi állásfoglalásában felhívja a figyelmet arra, hogy az adatkezelő is jogosult fellépni a szülői együttműködés előmozdítása érdekében. Ha tehát az adatkezelő az együttműködési hajlandóság hiányát rendszeresen (tehát nem eseti jelleggel) tapasztalja, a gyámhatóság vagy gyermekvédelmi szolgálat felé jelzéssel élhet. Ezen felül a NAIH is ígéretet tesz arra, hogy ha egy intézménnyel kapcsolatban több, szülői vitából eredő beadvány is érkezik hozzá, a gyámhatósági eljárást indokolt esetben kezdeményezni fogja.
Dr. Póczek Aliz
Photo credit: pexels.com
