A lakásszerzés illetékkedvezménye 2018. január 1-től módosult – csak nem egyértelmű, hogy miért így

 

A lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása esetén az illetékalap megállapításánál, illetve a vagyonátruházási illeték alóli mentesség vizsgálatakor immár a magánszemély másik lakástulajdonának a vásárlást megelőző három éven belüli értékesítését lehet figyelembe venni (korábban ez egy év volt). Ugyanakkor ingatlanszerzést követő időszak változatlanul egy év maradt.

A fentiek szerint megváltozott időtartamon belül történő több csere, vásárlás vagy értékesítés esetén minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.

A mentesség többletfeltétele továbbra is az, hogy a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb legyen. Ténylegesen mentességet „okoz”, ha a szerzett és értékesített ingatlanok értéke azonos, hiszen ilyenkor azok értékkülönbözete, és így a megállapítandó illetékalap: nulla.

Az illetékmentesség megfelelően alkalmazandó a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor is.

Bár az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény („Itv.”) szövege nem mindenhol mondja ki, feltételezzük, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az illetékalap fentiek szerinti megállapítása során, illetve az illetékmentesség vizsgálatakor – akár két, akár több ingatlan megszerzéséről, illetve értékesítéséről van szó – minden esetben az érintett ingatlanok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözetét kell összevetni. Erre utal az, hogy az Itv. több helyen is egyértelműen kimondja, hogy az ilyen esetekben nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga – vagyis ezek értékét az érintett ingatlanok forgalmi értékek megállapításakor csökkentő tényezőként számításba kell venni.

A fenti kedvezmény, illetve mentesség szempontjából lényeges tulajdonszerzésnél a magánszemély köteles igazolni a másik lakástulajdona értékesítését (pl. a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas, vonatkozó szerződés másolatával) és ezzel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy a törvényi feltételeknek megfelel.

Ha a fentiek szerinti tulajdonszerzési esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig úgy nyilatkozik, hogy a lakás megszerzését követő egy éven belül másik lakástulajdonát értékesíti és kéri azt, hogy az adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket – az eladott lakás forgalmi értékétől függően – a fenti elvek alkalmazásával állapítsa meg, akkor az adóhatóság a megszerzett lakás forgalmi értékét megállapítja, egyúttal az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti.

Ha a magánszemély ezt követően igazolja, hogy a lakás megszerzését követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az adóhatóság a felfüggesztett eljárást folytatja és a a fenti elvek alkalmazásával megállapítja a fizetendő illeték összegét.

Ha viszont a magánszemély a lakás megszerzését követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét nem igazolja megfelelően, az adóhatóság a megszerzett lakás forgalmi értéke után illetéket és az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki.

Nem világos, hogy pontosan milyen, jelentős társadalmi rétegeket érintő okból volt szükség az ingatlanszerzést megelőző értékesítés figyelembe vehetőségére vonatkozó időtartam megháromszorozására. Az Itv-be a fenti módosításokat beiktató jogszabályra (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXC. törvény) vonatkozó T/18539. számú törvényjavaslat indokolása ugyanis csupán azt rögzíti, hogy mit mond ki a javaslat szövege.

Hasonló okból nem világos az sem, hogy az ingatlanszerzést követő értékesítés figyelembe vehetőségére vonatkozó időtartam megváltoztatásának a jogalkotó miért nem látta szükségét.

Dr. Tivadar Krisztián

Photo credit: pexels.com