Előadóművészek védelme audiovizuális előadásoknál – pekingi kacsa?

Az audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződés (Beijing Treaty on Audiovisual Performances; „Pekingi Szerződés”) 2020. április 28-án NEM válik kötelezővé Magyarország tekintetében. Az általunk látott hírek között volt, ahol ettől eltérő tájékoztatás szerepelt. Véleményünk szerint e hírekben nem történt egyértelmű tájékoztatás arról, hogy az előadóművészek jogait a Pekingi Szerződésben részes felek (államok és ezek fölötti szervezetek – pl. az Európai Unió) korlátozhatják. A híradások hallgattak arról, hogy az előadóművészek jogainak bővülése mások érdekeit mennyiben korlátozza majd.

Mit hoz a Pekingi Szerződés magyar viszonylatban?

  1. Kötelező hatály

2020. február elején számos fórumon megjelent a hír: 2020. április 28-án hatályba lép a Pekingi Szerződés. Ettől az időponttól kezdődően az előadóművészek érdekeit erősebben védik majd a harminc ratifikáló/csatlakozó országban. Magyarország azonban nincs ezek között.

A nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismeréséhez alapvetően nem elég azok aláírása, hanem adott esetben a ratifikációjuk is szükséges. Magyarország már 2012-ben, az Európai Unió pedig 2013-ban aláírta a Pekingi Szerződést. Ugyanakkor a ratifikálás az EU-n belül megosztott hatáskör, ez pedig még nem történt meg.

Azon felek tekintetében, akik a hatályba lépést követően ratifikálják, illetve csatlakoznak hozzá, három hónappal ezt az aktust követően válik majd kötelezővé a Pekingi Szerződés.

Ráadásul a nemzetközi szerződések egy további aktussal, a kihirdetéssel válnak a nemzeti jog részévé.

Magyarországon tehát az előadóművészek egy jelenleg még ismeretlen, de 2020. április 28-nál biztosan későbbi időponttól kezdődően részesülhetnek majd a Pekingi Szerződés védelmében.

  1. Az előadóművészek jogai

Az általunk látott hírek arra utaltak, hogy az audiovizuális előadások előadóművészeinek jogai a Pekingi Szerződésnek köszönhetően bővülnek majd. Azt azonban nem ismertették, hogy a Pekingi Szerződésben részes felek az alapvető szabályozástól többféleképp eltérhetnek. Azt sem mondták ki egyértelműen, hogy ez mások számára milyen következményekkel jár.

2.1. Az érintett előadóművészek a következő személyhez fűződő jogokkal rendelkeznek majd: (i) az előadóként történő azonosítás követeléséhez való jog (kivéve, ha az előadás felhasználásának módjából következik ennek elmaradása) és (ii) tiltakozási jog mindenfajta olyan eltorzítás, megcsonkítás, vagy más megváltoztatás ellen, ami – figyelembe véve az audiovizuális rögzítések természetét – az előadó hírnevére sérelmes. E jogok védelme legalább az előadóművész haláláig tart.

2.2. Az érintett előadóművészek a következő vagyoni jogok engedélyezésére lesznek majd jogosultak:

– az audiovizuálisan nem rögzített előadásaik tekintetében: (i) a nyilvánossághoz közvetítés joga sugárzással és egyéb módokon (kivéve a sugárzással történő továbbközvetítést) és (ii) a rögzítés joga.

– az audiovizuálisan rögzített előadásaik (pl. filmek) tekintetében: (i) a többszörözés engedélyezésének joga; (ii) a terjesztés joga; (iii) az üzleti célú bérbeadás joga; (iv) a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel joga; valamint (v) a mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga (sugárzással és egyéb módon).

Abból, hogy a fenti felhasználások engedélyezésének joga az előadóművészeket illeti meg, következik az is, hogy a felhasználások engedélyezéséért a felhasználóktól díjazást kérhetnek. Ugyanakkor a Pekingi Szerződésben részes felek különböző módokon eltérhetnek a főszabálytól, így például korlátozhatják az előadók díjazáshoz, illetve felhasználás engedélyezéséhez fűződő jogait is. Erre tekintettel egyelőre nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen terjedelmű jogokat kapnak majd a hazai előadók a Pekingi Szerződés Magyarország általi implementálásakor.

  1. Előadóművészek vs. mások érdekei

Az előadóművészek vagyoni jogainak bővülése a mi értelmezésünkben az audiovizuális előadást felhasználó vállalkozásokra, producerekre nézve közvetlen kötelezettségeket keletkeztet. Így különösen e vállalkozások a Pekingi Szerződésben meghatározott felhasználásokért és a Pekingi Szerződésben részes egyes felek által meghatározott keretek között felhasználási díjat, illetve méltányos díjazást lesznek kötelesek fizetni.

Az ilyen összegeket megfizetni köteles vállalkozások feltehetőleg nem kívánják majd maguk viselni a többletköltségeiket. Azokat várhatóan a végső felhasználókra – a kultúrára szomjazó közönségre – fogják átterhelni.

Dr. Tivadar Krisztián

Photo credit: pixabay.com