Blog

A 2022-es fogyasztóvédelmi változásokat feldolgozó sorozatunk új cikkében a jövőhéten hatályba lépő változásokkal foglalkozunk. 2022. május 28-án négy fogyasztóvédelmi jogszabály is módosul, amelyekbe a jogalkotó a 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv (továbbiakban: „Uniós Irányelv”[1]) rendelkezéseit ülteti át. Szigorodik az árfeltüntetés gyakorlata árcsökkentés esetén, bővül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listája, módosul a fogyasztói szerződésekre alkalmazandó kormányrendelet, és újdonságok jönnek a bírságolásban is.

I. Árcsökkentés – Idén már valódi akciókkal vakációzunk!

Szezonvégi készletkisöprés, joy napok, utolsó darabok a tavaszi kollekcióból! Most kell lecsapni, jövőre pont jó lesz, ez így most nagyon megéri! Tényleg megéri? Sokszor hallani a feltételezést, hogy az akciók csupán elsőre tűnnek olyan ígéretesnek, tekintettel arra, hogy a boltok a leárazások előtti időszakban megemelik áraikat, így az akciók valójában az akciók előtti, tehát az általánosan elkért árat állítják vissza.

Feltehetően a fenti problémára igyekszik a jogalkotó megoldást kínálni – az Uniós Irányelv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (továbbiakban: „4/2009. NFGM-SZMM együttes rendelet”) módosításával.

A módosítás értelmében, ha egy vállalkozás akciót hirdet valamely termékére, az akciós ár mellett kötelező lesz feltüntetnie a korábbi, az árcsökkentés alkalmazását megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat.[2] Ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, a korábbi ár a vállalkozás által az árcsökkentés alkalmazását megelőző, legalább tizenöt napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti.[3]

Abban az esetben, ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli árat kell a fogyasztók részére elérhetővé tenni[4]. A módosítás a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékeket kiveszi a fenti szabályok alkalmazási köréből.[5]

II. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – Bővülő feketelista, kettős minőség és más…

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: „Fttv.”) több helyen módosul.

1. A jogalkotó beemelt három új definíciót: (i) „áru” helyett „termék”+ módosult tartalommal; (ii) rangsorolás és (iii) online piac.

2. Bővül az eleve tisztességtelennek ítélt – ún. „feketelistás” – kereskedelmi gyakorlatok listája is. Így például a módosítás hatálybalépésétől feketelistás gyakorlattá válik amikor a kereskedők hamis fogyasztói értékeléseket mutatnak be terméküket illetően[6], és az is, ha a kereskedő a fogyasztó online keresési lekérdezése esetén nem tünteti fel a fizetett hirdetéseket, vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést.[7]

Jelentős újítás az ún. kettős minőségről szóló rendelkezés, mely szerint tiltott „…az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.”[8]

Arra már az Uniós Irányelv preambulumában[9] találunk választ, hogy

(i) a hatóság milyen szempontokat figyelembe véve fogja a rendelkezésnek megfelelést vizsgálni;

(ii) illetve, hogy milyen jogszerű és objektív indokok szolgálhatják majd a kereskedők védelmét.

„Az illetékes hatóságok eseti alapon kell értékeljék és kezeljék ezeket a gyakorlatokat (…)”, mely során figyelembe veendőek majd olyan szempontok mint, hogy „a fogyasztók számára mennyire egyszerű az áruk közötti eltérés azonosítása”, vagy „a kereskedő joga arra vonatkozóan, hogy az ugyanazon márka alatt forgalmazott áruit indokolt és objektív tényezők

(…) alapján különböző földrajzi piacokhoz igazítsa.”[10]

Eltérést indokoló körülménynek számít majd például, ha az eltérés a más jogszabályoknak való megfelelés, alapanyagok elérhetősége vagy szezonális jellege miatt áll fenn.

A vállalkozásoknak viszont feltétlenül gondoskodniuk kell majd arról, hogy az eltérésről a fogyasztókat megfelelően – elsősorban az árucímkén – tájékoztassák.

III. Fogyasztói szerződések – … felkészülnek: online piaci szolgáltatók

 Módosul a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: „45/2014. Korm. rendelet”) is.

1. A módosítás a fogyasztóknak adandó kiegészítő tájékoztatási követelményeket határoz meg az online piacokon kötött szerződésekre,
2. rendelkezik a fogyasztók személyes adatainak, és a digitális tartalmak és digitális szolgáltatások használata során keletkezett, személyes adatoknak nem minősülő tartalmaknak a vállalkozások általi kezeléséről,
3. és a fentieknek megfelelően frissíti a mellékletben található elállási-/felmondási minta- tájékoztatót.

Amint azt a II. pontban említettük, az online piac fogalmát az Fttv. egyidőben hatályba lépő módosítása vezeti be: „olyan szolgáltatás, amely a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely alkalmazást alkalmaz, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal.”[11] Az újonnan hatályba lévő kiegészítő tájékoztatási követelmények a fogyasztók számára online piacot biztosító vállalkozásokat terheli (online piaci szolgáltatók pl.: emag.hu, jófogás.hu stb.). A kiegészítő tájékoztatási követelmények szükségességét az indokolja, hogy az online piacon kötött szerződések – amelyek jelentősége a járvánnyal igencsak megnőtt – esetén a fogyasztók számára nem mindig világos, hogy pontosan ki a szerződéses partnerük, és ez hogyan érinti a jogaikat és kötelezettségeiket. A módosítás online piacokat érintő része ezen problémát igyekszik feloldani. Így például az online piaci szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell majd a fogyasztókat arról, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőnek vagy nem kereskedői jogállással rendelkező személynek minősül-e[12], és amennyiben nem, a tájékoztatásnak arra is ki kell térnie, hogy a szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek és ez esetben a fogyasztót nem illetik meg a fogyasztói jogok[13].

A 45/2014. Korm. rendelet most hatályba lépő módosítása rögzíti a személyes adatok, és a digitális tartalmak és szolgáltatások használata során keletkezett tartalmak kezelésére vonatkozó azon rendelkezéseket[14], amelyeket a már január 1-től hatályos 373/2021. Korm. rendeletben (mely rendeletről korábbi cikkünkben itt olvashat) is megtalálunk. A 45/2014. Korm. rendeletben történő rögzítésükkel, ezen adatkezelésre vonatkozó rendelkezések már valamennyi fogyasztói szerződésben irányadóak.

IV. Újdonságok a bírságolás terén

A szintén május végén a fogyasztóvédelmi bírságolás terén hatályba lépő módosításokkal kapcsolatban írt korábbi cikkünket itt olvashatja,

Dr. Szili Máté Zalán

Photo credit: unsplash.com

Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatás céljából készült, nem minősül jogi tanácsadásnak, nem használható jogi szakvéleményként vagy állásfoglalásként. Bár mindent megteszünk a pontos, naprakész tájékoztatás érdekében, a cikkben szereplő információk teljessége, pontossága vagy naprakészsége vonatkozásában a jogszabályi környezet és joggyakorlat esetleges változására is tekintettel felelősséget nem vállalunk. Az itt közölt információk nem hoznak létre ügyfél-ügyvéd viszonyt a honlaplátogató-olvasó és a Tivadar Ügyvédi Iroda között. Amennyiben konkrét ügyben szeretné a segítségünket kérni, a lenti elérhetőségeken keresztül állunk szíves rendelkezésére.

 

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 irányelve a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról

[2] 4/2009. NFGM-SZMM együttes rendelet 2/A. § (2)

[3] 4/2009. NFGM-SZMM együttes rendelet 2/A. § (5)

[4] 4/2009. NFGM-SZMM együttes rendelet 2/A. § (3)

[5] 4/2009. NFGM-SZMM együttes rendelet 2/A. § (4)

[6] Fttv. – Melléklet 35. pont

[7] Fttv. – Melléklet 32. pont

[8] Fttv. 6. § (2) c)

[9] Uniós Irányelv preambulum (53) bekezdés

[10] Uniós Irányelv preambulum (53) bekezdés

[11] Fttv. 2.§ k)

[12] 45/2014. Korm. rendelet 11/A.§ b)

[13] 45/2014. Korm. rendelet 11/A.§ c)

[14] 45/2014. Korm. rendelet 23.§ (5)-(9)