Blog

Az adventi forgalomnövekedést követhetik év eleji reklamációk: a fogyasztók kifogásolhatják az átvett áruk, igénybe vett szolgáltatások minőségét. Eladóként célszerű felkészülni a minőségi kifogások kezelésére, megismerni a jogi lehetőségeket. Kiemelünk néhány lényeges szempontot.

Minőségi reklamációra akkor kerülhet sor, ha a termék vagy szolgáltatás minősége a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződéses vagy jogszabályi követelményeknek. A fogyasztók ilyenkor – az eset körülményeitől függően – kellékszavatossági, termékszavatossági és a jótállási igénnyel élhetnek (a jogszavatossági igény ismertetésétől itt eltekintünk).

A vállalkozások szabályozhatják a fenti igények kezelésének rendjét. Ugyanakkor B2C szerződésben nem lehet a fogyasztó hátrányára érvényesen eltérni a jogszabályban meghatározott kellékszavatossági és a jótállási rendelkezésektől.

Így például érdemes tudni, hogy a leárazás önmagában nem mentesít a felelősség alól. Ugyanakkor a fogyasztó nem hivatkozhat hibás teljesítésre, ha a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte vagy ismernie kellett volna (pl. a vállalkozás feltüntette, hogy az árcsökkentés oka valamilyen minőségi hiba).

1. Kellékszavatosság

Kellékszavatossági igény esetén a fogyasztó – bizonyos feltételek mellett és kivételekkel – választhat, hogy (i) kijavítást vagy kicserélést igényli; (ii) az ellenszolgáltatás (pl.: a vételár) arányos leszállítását igényli, (iii) a hibát a vállalkozás költségére maga kijavítja vagy kijavíttathatja, illetve (iv) a szerződéstől eláll. A fogyasztó a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át, ugyanakkor az ezzel a vállalkozásnak okozott esetleges költséget viselnie kell (kivéve, ha erre a vállalkozás adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt).

A fogyasztó a hibát annak felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni, és az esetleges késedelméből eredő kárért ő felelős. B2C szerződés esetén a hiba 2 hónapon belül történő közlése még késedelem nélkülinek minősül.

A kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számítva általában 1 év alatt évül el. Ehhez képest B2C szerződés esetén az elévülési idő 2 év, használt dolog esetén pedig a felek ennél rövidebb (de legalább 1 éves) elévülési időben is megállapodhatnak. Ingatlanra vonatkozó szerződés esetén az elévülési idő minden esetben a teljesítés időpontjától számított 5 év.

B2C szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt (kivéve, ha ez a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen). Az elévülési időből fennmaradó időszakban a bizonyítási teher átkerül a fogyasztóra.

Az elévülés újból kezdődik a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére, illetve ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

A fogyasztó kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült.

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt hibát előidézte, a dolog elkülöníthető részei tekintetében viszont a fogyasztónak külön-külön szükséges érvényesítenie az igényét.

A kellékszavatossággal összefüggő kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek alapvetően a vállalkozást terhelik. Bizonyos feltételek mellett azonban az ilyen költségek viselésére – a közrehatása arányában – a fogyasztó is kötelezhető (pl. ha a vállalkozás megfelelően tájékoztatta a karbantartási kötelezettségéről).

B2C szerződésekben nem alkalmazható az az általános szabály, hogy a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt, amennyiben (i) a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor; és (ii) ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez.

2. Termékszavatosság

A B2C szerződések keretében eladott ingóságok hibája esetén (tehát ingatlanok, szolgáltatások esetében nem) a fogyasztó – bizonyos feltételek mellett és kivételekkel – közvetlenül a gyártóhoz is fordulhat a termék kijavítása, illetve kicserélése érdekében még akkor is, ha az ingóságot nem közvetlenül tőle, hanem egy köztes vállalkozástól (pl. forgalmazótól) vásárolta. A jogalkotó itt tehát átnyúlt a szerződéses kapcsolaton, ezzel többletbiztosítékot teremtve a fogyasztóknak.

3. Jótállás (köznapi nevén: garancia)

A szerződés teljesítéséért a vállalkozás – a kellékszavatosság mellett, többletbiztosítékként – jótállással is tartozhat. A jótállás a kellékszavatosságnál szigorúbb abból a szempontból, hogy a jótállási kötelezettség alóli mentesüléshez a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállást nemcsak jogszabály írhatja (pl.: B2C szerződés kertében értékesített egyes tartós fogyasztási cikkek esetében), hanem azt a vállalkozás – akár a fogyasztói bizalom erősítése céljából – önként is vállalhatja (pl.: autók rozsdásodása elleni, a kötelező jótállási időszakot meghaladó időtartamú garancia).

A vállalkozás a jótállás időtartama alatt a jogszabályban foglalt, illetve a jótállást keletkeztető szerződésben, egyoldalú nyilatkozatban meghatározott (pl.: márkaszerviz kötelező igénybevétele, díj fejében meghosszabbítható garancia) feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető (pl. tartós fogyasztási cikkek esetében a teljesítéstől számított 1 év, önként vállalt jótállás esetén a gyártó vagy a forgalmazó által vállalt időszak). Ha a vállalkozás a kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget határidőn belül, a fogyasztó a jótállási igényével akkor is a bírósághoz fordulhat a határidő elteltétől számított 3 hónapon belül, ha a jótállási idő már eltelt.

Tartós fogyasztási cikkek esetében a jótállási jegy helyett bizonyos esetekben a számla bemutatása is elegendő. A rögzített bekötésű, a 10 kg-nál súlyosabb, illetve tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha pedig erre nincs mód, a vállalkozásnak vagy –közvetlen megkeresése esetén – a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnak kell gondoskodnia a dolog elszállításáról.

Bár cikkünknek az évvégi értékesítési időszak adott aktualitást, a hibás teljesítés az év egyéb szakaszaiban sem megy ki a divatból. A fentiekből láthatóan a vállalkozások a jogszabályi keretek között jogosultak szabályozni a minőségi kifogások kezelésének módját. Ennek érdekében számos jogi és üzleti szempontot szükséges végiggondolni, csakúgy mint a konkrét reklamációk megválaszolása során.

Dr. Tivadar Krisztián

Photo credit: pexels.com