Blog

„A társasjátékokat simán lehet másolni.” – mondta egy gamer ismerősöm, amikor arról beszélgettünk, hogyan lehetséges az, hogy számtalan, egymásra emlékeztető játék van forgalomban. A szellemi alkotások joga komplex védelmi hálót képez, ugyanakkor marad tér a hasonló termékeknek. A helyzetet néhány izgalmas eseten keresztül igyekszem bemutatni (a teljesség igénye nélkül).

A társasjátékok piaca ütemesen bővül: a 2020-2024. közötti időszakra globálisan 5,81 billió dolláros növekedést prognosztizáltak[1] (a Covid-járvány a várt trendet feltehetőleg módosította). A világcégek mellett a crowdfunding-jelenségnek köszönhetően kisebb vállalkozások is kísérletezhetnek egyedi és újszerű játékok megvalósításával. Az elmúlt években megjelent a fizikai játékok (pl. dobókocka, játéktábla, kártyák) digitális formába transzponálása (pl. okostelefonra). További trend, hogy a társasjátékokat már nem elsősorban a gyermekeknek tervezik. A piac növekedésével együtt megszaporodhatnak a plágiumra vonatkozó jogviták is[2].

Egy társasjáték elkészítése sokoldalú tevékenység, amelynek oltalmazására többféle jogi lehetőség is létezik, ugyanakkor a jog e játékoknak nem minden elemét képes védeni.

1. Védjegyoltalom

Védjegyként oltalmazható például egy adott játék címe, logója, vizuális kialakítása. A lajstromozotthoz hasonló megjelöléssel forgalomba hozott termékek ellen a védjegyjogosult többféle módon is felléphet.

Az 1983-ban az USA Legfelsőbb Bírósága elutasította a Parker Brothers felülvizsgálati kérelmét, így érintetlenül hagyta azt az alsóbb szintű határozatot, ami kimondta, hogy a „Monopoly” védjegy megkülönböztetésre alkalmatlanná vált. Utóbbi határozat azon alapult, hogy a „Monopoly” szó pusztán csak leírja a társasjátékok egy típusát, vagyis nem alkalmas arra, hogy e szóval a fogyasztók a gyártót azonosíthassák. A jogerős határozat egyebek mellett egy „motivációs” felmérésen alapult, amely szerint a megkérdezettek jelentős hányadának mindegy volt, hogy ki az általuk játszott játék gyártója.[3]

Ugyanakkor ezt az esetet követően a Kongresszus törvénymódosítást hajtott végre, ami kifejezetten kimondta, hogy a fogyasztói motiváció helyett a lajstromozott megjelölésnek a releváns közönség számára elsődleges jelentőségét kell figyelembe venni annak megítélésénél, hogy egy védjegy megkülönböztetésre alkalmatlanná vált-e.[4]

Magyarországon a Hasbro, Inc., a Parker Brothers jogutódja, jelenleg két, a „Monopoly” szót (is) tartalmazó nemzeti védjeggyel rendelkezik.[5] Ebből feltételezhető itthon még senki nem kérdőjelezte meg sikerrel, hogy monopolizni csak „Monopoly” márkájú játékkal lehet. Úgy tűnik egyébként, hogy a „Monopoly” márkanév alatt maga a gyártó is több mint 40 klónt forgalmaz (pl. a kisebbek számára a „Monopoly Junior”, a nagyobbaknak pedig a „Trónok harca”, „Real Madrid” vagy éppen „FTC” kiadást).[6]

2. Szerzői jog

Szerzői jogi oltalomban részesülhet a társasjáték kialakítása (pl.: a dobozon, a játéktáblán, kártyákon szereplő ábrák, feliratok, az egyedi bábuk). Hasonlóképpen a játékszabály szövege és az azon található ábrák, az eredeti hang-elemek (pl. elektromos összetevőt is tartalmazó játékoknál) is elérhetik az oltalmazhatósági küszöböt. Az ilyen elemek engedély nélküli másolása jogsértő.

2018. nyarán a Kickstarter nevű közösségi finanszírozási oldalon óriási sikernek ígérkezett a pénzgyűjtéssel először próbálkozó Foxtales Studios „Overturn: Rising Sands” nevű játék-projektje, ami mindössze két óra leforgása alatt összegyűjtötte a kitűzött finanszírozási célját, majd további százezreket gyűjtött. A népszerűség azonban rövid életűnek bizonyult. Figyelmes szemek egyebek mellett fölfedezték, hogy a játékszabályok nagy része egy már létező másik játék (a CMON „Massive Darkness” c. játéka) szabályait vette át – helyenként teljes bekezdések egyeztek szó szerint. A Kickstarter a projektet felfüggesztette.[7]

3. Szabadalom

A magyar szabadalmi szabályozás szerint nem minősül szabadalmaztatható találmánynak a játékra vonatkozó terv, szabály vagy eljárás.[8] Ettől függetlenül elméletileg nem kizárt például a készlethez tartozó játékeszközök szabadalmaztathatósága, ha azok a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelnek.

Az USA-ban a szabadalmak megítélése az európaitól eltér, liberálisabbnak mondható. Így például a „Monopoly” c. játék 1935-től szabadalmi oltalomban részesült („társasjáték felszerelésre”, ami már a XX. század derekán megszűnt).[9] Hasonlóképpen szabadalmi oltalomban részesült a Wisards of the Coast LLC „Magic: the Gathering” c. kártyajátéka („gyűjtögetős kártyajáték módszerre”, az oltalom 2014-ig élt).[10] Ugyanakkor a szabadalom megszerzéséhez szükséges energiaráfordításra és a magas lajstromozási, fenntartási és jogérvényesítési költségekre tekintettel az USA-ban is viszonylag ritka lehet a társasjátékok szabadalmaztatása.

4. Ha nincs törvényi védelem

A társasjátékok több lényeges eleme nem védhető a szellemi alkotásos jogszabályok szintjén – így különösen a játék alapötlete, működése (játékmenet). Ezek hozzájárulás nélküli átvételét a jogosultak körültekintően megkötött szerződésekkel előzhetik meg.

Ilyen szerződések hiányában a jogosultak az etikátlan magatartást akár annak nyilvánosságra hozatalával is megpróbálhatják meggátolni. Így például 2018-ban François Bachelart azzal vádolta meg a Wonderdice kiadót, hogy tőle „lopták” az „Alien: USCSS Nostromo” c. játékukat, amit – még „Nostromo” címmel – néhány évvel korábban ő mutatott be nekik. A Francia Játéktervezők Szövetsége (Société des Auteurs de Jeux) nyilatkozatában támogatásáról biztosította Bachelart-t, egyúttal közösségi fellépést szorgalmazott a plágium ellen. A  Wonderdice ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a játék menete különbözik, illetve Bachelart „családi” dizájnjától eltérően az ő játékuk „gamer-orientáltabb”.[11]

Dr. Tivadar Krisztián

photo credit: pexels.com

 

[1] Global Board Games Market 2020-2024 – https://www.researchandmarkets.com/reports/4894386/global-board-games-market-2020-2024#rela3-4603486

[2] Jonathan Bailey: The Rise of Board Game Plagiarism – https://www.plagiarismtoday.com/2018/07/24/the-rise-of-board-game-plagiarism/

[3] Pamela G. Hollie: Monopoly Loses its Trademark – 1983.02.23.; https://www.nytimes.com/1983/02/23/business/monopoly-loses-its-trademark.html

[4] Daniel J. Schaeffer: Not Playing Around: Board Games and Intellectual Property Law –  https://www.americanbar.org/groups/intellectual_property_law/publications/landslide/2014-15/march-april/not-playing-around-board-games-intellectual-property-law/; és 15 U.S.C. 1064 (Section 14 of the Lanham Act): Cancellation of registration – https://www.bitlaw.com/source/15usc/1064.html („The primary significance of the registered mark to the relevant public rather than purchaser motivation shall be the test for determining whether the registered mark has become the generic name of goods or services on or in connection with which it has been used.”)

[5] „MONOPOLY (MONOPOLIUM)” szóvédjegy (lajstromszám: 137007) és „MONOPOLY” szóvédjegy (lajstromszám: 132172)

[6] https://tarsasjatekrendeles.hu/MONOPOLY

[7] Luke Plunkett: Board Game Kickstarter Cancelled After Plagiarism Scandal – 2018.07.19.; https://kotaku.com/board-game-kickstarter-cancelled-after-plagiarism-scand-1827706801

[8] Ld. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontját.

[9] angolul: „boardgame apparatus” – https://worldwide.espacenet.com/patent/search/family/021901719/publication/US2026082A?q=pn%3DUS2026082

[10] angolul: „trading card game method of play” – https://patents.google.com/patent/US5662332A/en

[11] Alien board game USCSS Nostromo accused of ‘stealing’ design – https://www.tabletopgaming.co.uk/news/alien-board-game-uscss-nostromo-accused-of-stealing-design/