Blog

Az új polgári perrendtartás („Pp.”) 2018. január 1-i hatályba hatályba lépéséhez igazítva a 2017. évi CXXX. törvény módosított egyes, ezzel összefüggő törvényeket (szám szerint hetvenkettőt). Ez a hullám a használati minták oltalmáról, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról, a találmányok szabadalmi oltalmáról, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról, a szerzői jogról, a formatervezési minták oltalmáról, valamint a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényeket is érintette.

A módosítások nagy része valamennyi itt felsorolt jogszabály tekintetében lényegében azonos eljárásjogi újdonságokat hozott. Ezeket álláspontunk szerint a következő csoportokba lehet sorolni:

1.

A Pp. által bevezetett formai elvárásokhoz hasonlóan a jogalkotó a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntések elleni megváltoztatási kérelmek vonatkozásában is bevezette a kérelmek három részre tagolását (bevezető, érdemi és záró rész). Az egyes részek tekintetében pedig tételesen meghatározta az ezekben kötelezően felsorolandó elemeket (pl. a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelem).

2.

A szabadalmi, a védjegy-, a szerzői jogi és a közös jogkezelésről szóló törvény a bíróság előtti nemperes eljárások tekintetében kötelezővé teszi a jogi képviseletet, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is. Az ilyen eljárásokban a Pp. érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint kell tárgyalást tartani, szünetelésnek nincs helye.

Az ilyen nemperes eljárásokra alkalmazandó eljárási szabályok viszonyrendszere is megváltozott. Immár nem a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni az adott szellemi alkotásra vonatkozó törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel. Ehelyett az adott szellemi alkotásra vonatkozó törvényben foglalt eljárási szabályok lettek elsődlegesek. Az ezekben eltérően nem szabályozott eljárási kérdésekben lehet majd visszanyúlni a Pp. szabályaihoz, a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérések figyelembevételével. Továbbá ilyenkor alkalmazni kell a – szintén 2018. január 1-én hatályba lépett – bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit is.

3.

A szabadalmi, a védjegy- és a szerzői jogi perekben az előzetes bizonyítás iránti kérelemről a Fővárosi Törvényszék mostantól 15 napon belül köteles dönteni (eddig nem volt konkrét határidő). A kérelmet elutasító végzés ellen továbbra is helye van fellebbezésnek.

Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével rendeli el az ideiglenes intézkedést vagy az előzetes bizonyítást, az ezt elrendelő végzést immár nem a foganatosítással egyidejűleg kell közölni a másik féllel, hanem legkésőbb ezen intézkedések végrehajtása után haladéktalanul.

Az ideiglenes intézkedés biztosítékadáshoz kötött elrendelésére immár kifejezetten is csak az ellenérdekű fél kérelmére kerülhet sor. A bíróság hivatalból csak az ún. „ellenbiztosíték” adását rendelheti el (ezt az új fogalmat ld. lejjebb, a szabály tartalma érdemben nem változott).

4.

Bár a fenti 2. és 3. pont szerinti kifejezett módosítások a használati minták, a mikroelektronikai félvezetők és a formatervezési minták tekintetében nincsenek, mindhárom vonatkozó jogszabály a szabadalmi törvény alkalmazását írja elő a megváltoztatási kérelmek és a perek tekintetében is.

5.

A Pp. fogalomhasználatát is igyekeznek követni a fenti jogszabályok. Így például az „ellenfél” mostantól „ellenérdekű fél” lesz. Az általánosabb jelentésű „határozat”-ra történő utalást több helyen felváltotta a „végzés”-re, mint előbbi alfajára történő konkrétabb hivatkozás.

A szabadalmi, a védjegy- és a szerzői jogi törvény bevezeti az „ellenbiztosíték” fogalmát. Míg „biztosíték” adására a kérelmező (adott szellemi alkotás jogosultja) kötelezhető az általa kért ideiglenes intézkedés elrendelésekor, „ellenbiztosíték” adására a kérelmezőnek az ellenfele kötelezhető. Erre alapvetően akkor kerülhet sor, ha a jogosult a bitorlás abbahagyásának követelése helyett hozzájárul a feltételezett bitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához. A vonatkozó törvényjavaslat (T/17165) indokolása szerint „A jogalkalmazási nehézségek megelőzése érdekében szükséges elkülöníteni e két fogalmat egymástól, egyidejűleg azt is rögzíteni, hogy az ellenbiztosíték tekintetében is alkalmazandók a biztosítékra vonatkozó rendelkezések.” Ilyen konkrét jogalkalmazási nehézségeket azonban az indokolás nem jelöl meg.

A fentiek alapján álláspontunk szerint a szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályoknak a Pp-vel történő összehangolása alapvetően technikai szinten mozog. A ritka, érdemi kivételek közül több is hasznosnak ígérkezik, mivel elősegíthetik a biztosabb jogalkalmazást.

Továbbá a polgári nemperes eljárásra vonatkozó új jogszabály remélhetőleg konkrét értelmezési keretet ad a felülvizsgálati eljárások lefolytatásához. Ugyanakkor ezen új törvény a fenti szellemi alkotásos törvényekkel helyenként szükségtelen átfedésben van.

A biztosíték fogalmának csak a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogvitákra vonatkozó megkettőzését szükségtelennek és értelmetlennek tartjuk. Nincs tudomásunk ugyanis arról, hogy a megkettőzés előtti fogalom „jogalkalmazási nehézségeket” okozott volna.

Dr. Tivadar Krisztián

Photo credit: pexels.com